Népegészségügyi hatóság által ellenőrizendő szempontokhoz szükséges dokumentumok, teendők:

• az üzemelés megkezdésére a szálláshely szolgáltatónak a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (továbbiakban: kémiai bizt. tv.) 28-29. §-a értelmében a forgalomba hozott veszélyes anyaggal vagy veszélyes keverékkel foglalkozásszerű tevékenység csak az adott veszélyes anyagra vagy veszélyes keverékre vonatkozó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg.
  A lakossági felhasználásra forgalomba hozott veszélyes anyagokkal vagy veszélyes keverékekkel a veszélyes anyaghoz vagy veszélyes keverékhez mellékelt, a biztonságos felhasználást lehetővé tevő használati utasítás birtokában is megkezdhető a tevékenység. Tehát biztonsági adatlapra csak abban az esetben van szükség, ha a felhasználni kívánt veszélyes anyag/keverék nem lakossági felhasználásra került forgalomba.
  A veszélyes anyaggal keverékkel folytatott tevékenységet az üzemeltető/felhasználó a tevékenység megkezdésével egyidejűleg köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek. A bejelentést  elektronikus úton kell megtenni a telephely, illetve ennek hiánya esetén a székhely szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek. A veszélyes anyagokat/keverékeket oly módon kell tárolni, hogy a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa.
  A bejelentéshez a www.antsz.hu oldalon szükséges regisztrálni a kémiai biztonsági szakrendszerbe. A bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles eljárás. Díja 7800 Ft/telephely (az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet alapján).
  A bejelentést meg kell ismételni, ha a bejelentett adatok megváltoznak, vagy a tevékenység megszűnik.
• a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet §-a valamint 4. számú melléklete értelmében a szálláshelyen gondoskodni kell a fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról. Szálláshely esetén a rágcsálók, légy, csótány és ágyi poloska ellen szükséges védekezni. (Ágyi poloska esetén a jogszabályi előírás min. 2 irtószeres irtás/év).
  A védekezést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – saját kivitelezésben is el lehet végezni, ha az üzemeltető rendelkezik az egészségügyi kártevőirtás végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel (a saját hatáskörben végzett irtást számlákkal  ill. a szer bemutatásával tudja igazolni).
• a szálláshely Legionella expozíció szempontjából fokozott kockázatú létesítménynek számít. A Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet (továbbiakban: EMMI rendelet) 5. §-a alapján a szálláshelyen a Legionella-fertőződési kockázat egységes módszertan szerinti felmérését el kell végezni az üzemelés megkezdésétől számított 30 napon belül.
  A kockázatbecslést a létesítmény üzemeltetésében bekövetkezett – a Legionella-expozíció szempontjából kockázatot jelentő közeg paramétereit érintő – változást követően 30 napon belül ismételten el kell végezni. A kockázatbecslés elkészítéséhez az Országos Tisztifőorvos által évente kiadott Módszertani levél nyújt segítséget. A szálláshelyen az EMMI rendelet 6. §-a szerinti monitoring tevékenységeket (hőmérsékletmérés, Legionella-csíraszám meghatározás) rendszeresen el kell végezni/végeztetni, azokról nyilvántartást kell vezetni (az ide vonatkozó dokumentumokat az ellenőrzés során be kell tudni mutatni, a monitoring eredményeket 5 évig meg kell őrizni).
• az egységben szolgáltatott víznek ivóvíz minősítéssel kell rendelkeznie (bakteriológiai és kémiai szempontból egyaránt), meg kell felelnie az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben előírtaknak. Új egység használatba vétele ill. az egység hosszabb szünetelése – 1 hónap – esetén a szolgáltatott vizet ismételten vizsgáltatni kell akkreditált laboratóriumm Egyedi vízszolgáltatás (kút) esetén a vízjogi létesítési és üzemeltetési dokumentáció is vizsgálandó, ezek hiányában a kútról nem üzemelhet az egység (engedélyek hiányában az ellenőrzést végző népegészségügyi szerv az ügyet a területileg illetékes vízügyi hatósághoz- kat. véd.- köteles áttenni.
  Egyedi kútnál a víz vizsgálati gyakoriságot a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 16/B. §-ban előírtaknak megfelelőn kell biztosítani. Az üzemeltetőnek, vagy az általa a vizsgálatra felkért labornak az eredményeket a HUMVI szakrendszerben rögzíteni kell.
• a hulladékot zártan kell tárolni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 13/2017. (VI.12.) EMMI rendeletben előírtaknak megfelelően.
• az egységnek meg kell felelni a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. tv-ben foglaltaknak és a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól 39/2013. (II.14.) Korm. rendelet előírásainak (dohányzást tiltó és dohányzóhelyet kijelölő táblákat, azok formátumát is ellenőrizni kell)

Medencés fürdő létesítése és üzemeltetése a szálláshelyen
(a joghelyek megjelölése részben az előírással történt utalással, részben az abból történt idézéssel valósult meg)

Töltő-ürítő rendszerű medence nem létesíthető.

A közfürdők létesítéséről és működéséről a 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet rendelkezik. Hatálya kiterjed a pihenés, az üdülés, a testedzés, az oktatás, a tisztálkodás, a gyógyítás célját szolgáló közfürdőkre, továbbá azok üzemeltetőire.

(2) E rendelet alkalmazásában közfürdő:

1. *  az a zárt területen épített, épületen belül, illetve kívül elhelyezett nyilvános fürdési lehetőség (medence, kád, zuhany), ahol a szolgáltatások szabályozott feltételek mellett vehetők igénybe;
2. az az egyidejűleg, több személy által használt mesterséges fürdő, ahol a fürdés céljára medence, gőzkamra vagy szauna szolgál.

(3)  E rendelet hatálya nem terjed ki a saját használatra létesített, a nyilvánosság által igénybe nem vehető fürdőre, ……

3. § (1) *  Új fürdőmedence csak vízforgató berendezéssel létesíthető.
   Elismert, vagy vélelmezhetően gyógyvízzel üzemeltetett medencék esetén a megyei kormányhivataltól felmentés kérhető a vízforgató berendezés üzemeltetése alól.

4. § (1) Közfürdőt az üzemeltethet, aki biztosítja az üzemeltetéshez szükséges – jogszabályban meghatározott – közegészségügyi, tárgyi és személyi feltételeket.
5. § (1) A közfürdő vízellátását biztosító kutak és források védelmére védőterületet kell létesíteni és fenntartani.

 A közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet rendelkezik arról, hogy az üzemeltető:

1. A közfürdő szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit üzemeltetési szabályzatban határozza meg. 1. § (2)
2. Az üzemeltetési szabályzat megfelelőségét a járási hivatal népegészségügyi feladatkörében eljárva határozatban hagyja jóvá. § (4)
3. Közfürdők üzemeltetési szabályzatának jóváhagyása az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet IV.3. pontja alapján 34 900 Ft (jelen jogszabályi keretek közt).
4. A közfürdő üzemeltetőjének üzemnaplót kell vezetnie §
5. A közfürdő üzemeltetője köteles a 4. számú melléklet szerinti – a fürdővíz minőségének ellenőrzéséhez szükséges – vizsgálatokat elvégezni, illetve a népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Budapest Főváros Kormányhivatala) által e tevékenységre feljogosított laboratóriummal elvégeztetni.  8. § (1)
   Medencés közfürdő esetén a vizsgálatoknak ki kell terjedni a tápvízre (pótvízre) és minden medence vizére. 8.§ (2)
   A vizsgálatoknak legalább a felét olyan időpontban kell végezni, amikor a medence terhelése a megengedett legnagyobb érték 75%-át meghaladja, illetve, ha a legnagyobb terhelés ezt az értéket nem éri el, akkor a legnagyobb terhelés idején. 8.§ (3)
   A járási hivatal a vizsgálatok gyakoriságát és helyét a (2)-(3) bekezdésekben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja. 8.§ (4)

1. számú melléklet a 37/1996. (X. 18.) NM rendelethez
A közfürdő létesítésére, fenntartására, üzemeltetésére és a víz minőségére vonatkozó részletes szakmai előírások 

I. A közfürdő létesítése

Közfürdő kommunális szennyvizét szennyvízként kell elvezetni. A medence vize csapadékvízként vezethető el. A visszaforgató öblítő vize szennyvízcsatornába vezetendő. Amennyiben ez nem valósítható meg, úgy a befogadóra vonatkozó előírások betartásával – szükség esetén előtisztítás után – csapadékvízként elvezethető.

Építészeti és kertészeti kialakítással biztosítani kell, hogy nyitott medence csak előfürdőn vagy lábmosón keresztül legyen megközelíthető. Az ilyen medence körüljáró felületét csúszásmentes, szilárd, mosható burkolattal kell ellátni. Erről a felületről a csapadékvíz a medencébe vagy a medence túlfolyóvályújába nem juthat.

Lábmosót kell létesíteni és üzemeltetni, ha az előfürdő a medencétől 10 m-nél nagyobb távolságra van, és a medence – fedett uszodáknál a medencecsarnok – az előfürdő kikerülésével is megközelíthető (pl. strandon vagy nyitott úszómedencénél). A lábmosó átfolyó rendszerű legyen (óránként legalább kétszeres vízcserével), és a víz tartalmazzon fertőtlenítőszert, amely vízforgatással is biztosítható.

II. A közfürdő vízminősége

1. A közfürdő üzemeltetője gondoskodik arról, hogy a közös víztér ne váljon fertőzés terjesztőjévé, a víz sem mikrobiológiai szennyezettsége, sem kémiai összetétele révén ne okozzon egészségkárosodást. A víz nem tartalmazhat bőrt, nyálkahártyát irritáló vagy mérgező anyagokat, továbbá esztétikai szempontból nem lehet kifogásolható.
2. A mesterséges közfürdő vize minőségének – bakteriológiai szempontból történő – biztosítását az MSZ 13690-3 számú szabvány előírásai szerint, vagy azzal legalább egyenértékű megoldásnak megfelelően kell végezni.
3. A mesterséges közfürdő tápvizének (pótvizének) minőségére az MSZ 13690-3 számú szabvány előírásai, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás az irányadó. …

IV. Mesterséges közfürdő vízhasználata

1. Mesterséges közfürdő esetén a vízbe jutó szennyező (fertőző) anyagok eltávolítása céljából a víz be- és kivezetését úgy kell hidraulikai szempontból kialakítani, hogy a medence minden pontján folyamatos és egyenletes vízmozgást eredményezzen. E követelmény teljesítésének ellenőrzése során az MSZ-10-533 számú szabványban foglaltak, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell eljárni.
2. számú melléklet a 37/1996. (X. 18.) NM rendelethez

Közfürdők üzemeltetéséhez szükséges minimális szakképesítések

3. számú melléklet a 37/1996. (X. 18.) NM rendelethez
   A közfürdők üzemeltetésére vonatkozó részletes közegészségügyi előírások

 Általános rendelkezések

1. Közfürdőben csak olyan személy alkalmazható, akit a munkaviszony létesítését megelőző orvosi alkalmassági vizsgálat erre alkalmasnak talált. A fürdő alkalmazottjait el kell látni egészségügyi könyvvel, és időszakos orvosi vizsgálatra kell kötelezni őket.
2. A fürdő teljes üzemideje alatt elsősegélynyújtásban kiképzett alkalmazottnak is szolgálatban kell lennie.
3. A fürdőben az előírt mennyiségű és fajtájú gyógy- és kötszert tartalmazó, folyamatosan kiegészített mentőládát kell tartani. A mentőláda tartalmának pótlásáról a fürdő üzemeltetője köteles gondoskodni.
4. A balesetekről és a rosszullétekről naplót kell vezetni.
5. A lábrácsok gumiból vagy egyéb műanyagból készüljenek, fa lábrácsot alkalmazni nem szabad.
6. A fürdő valamennyi helyiségének rágcsáló- és rovarmentességéről az üzemeltető köteles gondoskodni.

Gyógyfürdők és tisztasági fürdők

A gőzkamra, illetve a szauna üzemi hőmérsékletét jól látható helyen fel kell tüntetni. A gőzkamra, illetve szaunahelyiségekben hőmérőket kell elhelyezni.

A kádfürdő-, valamint a gőzkamra- és szaunahelyiségekben az üzemeltető köteles gondoskodni vészcsengő, illetve vészjelző berendezések elhelyezéséről.

Fürdőmedencék

A fürdőmedencék mellett a teljes üzemidő alatt szakképzett uszodamesternek (úszómesternek) kell szolgálatban lennie.

A fürdőmedencébe szennyezett testtel belépni nem szabad. Az erre vonatkozó figyelmeztető táblákat, valamint a víz és a levegő hőmérsékletét jelző feliratot jól látható helyen kell elhelyezni.

A fürdővízvizsgálatok gyakoriságát a 4. sz. melléklet szabályozza. Ennek megfelelően bakteriológiai vizsgálatokat (Micrococcus szám, Fekális Enterococcus szám) havonta, kémiai vizsgálatokat paraméter függvényében naponta 2x (pH, Szabad és kötött klór), hetente (Ammónium, nitrit, nitrát), illetve 2 hetente (KOIps, Klorid, Lúgosság, keménység) kell vizsgálni, vizsgáltatni.

A Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet értelmében az olyan melegvízű (>30 C°) fürdőmedencék és kádak amelyeknél aeroszol képződéssel is számolni lehet (pezsgőmedence, élménymedence) fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítménynek minősülnek.

Fentiek okán a 49/2015. (XI.6.) EMMI rendelet 6. § (2) bekezdés alapján az alábbiak szerint monitoring vizsgálatot kell végezni:

„(4) Közfürdők esetén a Legionella-csíraszám meghatározása érdekében a medence vízvizsgálatát havonta, a szűrt víz vizsgálatát negyedévente kell elvégezni. Három egymást követő, kimutatási határ alatti eredmény esetén a medencevíz-vizsgálat gyakorisága negyedévesre csökkenthető.”

Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet a 8/A § (1) bekezdés és a 8/B § (1) és (9) bekezdés értelmében:

 „8/A. § *  (1) *  Az első hazai forgalmazást megelőzően a forgalmazónak az 5. számú melléklet I. pont A) alpontjában felsorolt, az ivó- és használati melegvíz-ellátásban vízzel közvetlenül érintkező anyagokat, termékeket az NNK felé be kell jelenteni…”

„(8) Az (1)-(7) bekezdésben foglalt előírásoknak az ivóvízellátáson kívül a közösségi használatra szánt használati melegvízzel és medencés fürdővizekkel érintkezésbe kerülő termékekre, anyagokra vonatkozóan is teljesülniük kell.”

„8/B. § (1) Az 5. számú melléklet I. pont D) alpontjában felsorolt ivó- és használati melegvíz-ellátásban alkalmazni kívánt technológiákat az NNK ivóvízbiztonsági szempontból engedélyezi. Az ivóvízbiztonsági engedélyezés során az NNK az előzetesen kiadott szakvéleménye alapján figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését.

…

(9) Az (1)–(8) bekezdésben foglalt előírásoknak az ivóvízellátáson kívül a közösségi használatra szánt használati meleg vízzel és medencés fürdővizekkel érintkezésbe kerülő termékekre, anyagokra és technológiákra vonatkozóan is teljesülniük kell.”

A szálláshelyek működésének megkezdésekor és az üzemeltetéskor felmerült kérdésekben kérjük forduljanak a területileg illetékes népegészségügyi feladatokat ellátó szervhez.

VMKH Balatonfüredi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály
8230 Balatonfüred, Major utca 5.
E-mail:
Telefon: +36-87-795-113