Az erdő- és vegetációs tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyeztetettebb időszak, ilyenkor Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik tűz. A szabadtéri tűzesetek legtöbbször emberi gondatlanságra vezethetők vissza. Sok esetben, az előző évből megmaradt elgazosodott növényzet felszámolása érdekében, a terület gazdája szándékosan gyújt tüzet. A katasztrófavédelemnek azonban nagy erőfeszítést igényel, és jelentős többletköltséget okoz a lángok megfékezése és a tűz által veszélyeztetett területek védelme. A gondatlan magatartás természeti és anyagi károkat okozhat, valamint emberi életet veszélyeztethet és további veszélyt jelent az élet- és vagyonbiztonságra, hiszen amíg a tűzoltók a szabadtéri tüzekhez vonulnak, addig érkezhet olyan bejelentés, melynél az emberi élet mentése lenne az elsődleges feladat.
Hazánkban széles körben elterjedt a kerti hulladékok és az avar elégetése. Kevesen tudják azonban, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves anyagból az égetés során hamu keletkezik, amely csak korlátozott mennyiségben alkalmas talajerő-utánpótlásra. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, óriási légszennyezést okoz.
A nagy szennyezést elsősorban a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet, magas nedvességtartalom okozza. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is mérgező.
A fenti szempontokat szem előtt tartva, az Országgyűlés módosította a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt, így 2021. január 1-jétől törlésre került az a rendelkezés, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így általánossá vált volna a kerti zöldhulladék és avar égetési tilalom az egész országban. A törvénymódosítás célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme, hiszen a levegőminőség alakulásában kiemelt szerepe van az avar és a kerti hulladék égetésének.
2020. december 31. napjával hatályát vesztette volna minden, az avar és kerti hulladék nyílttéri égetéséről szóló önkormányzati rendelet, amely szabályozta a települések közigazgatási területén a kerti zöldhulladék és avarégetést, azonban az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek megelőzésére, illetve azok elhárítására hozott döntések nagymértékben befolyásolták az eredeti elképzelést, illetve annak megvalósítását.
2020. december 2-án megjelent a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó, levegőminőséggel összefüggő szabályokról szóló 549/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet, amely meghagyta ezt a jogot a települési önkormányzatoknak. A rendelet a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet idején alkalmazandó, levegőminőséggel összefüggő szabályokról szól, tartalma alapján a veszélyhelyzet megszűnéséig továbbra is a települési önkormányzatok hatáskörében marad „a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása”.
Belterületi szabadtéri égetésre vonatkozó szabályok
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet értelmében tilos belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály – így különösen önkormányzati rendelet – megengedi. Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóság ellenőrzést végez és meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást, vagy helyszíni bírságot kell kiszabni a szabálytalanságot elkövetővel szemben, ha az ügyfél azt a helyszínen elismeri. A fentiek alapján a szabálytalanságot elkövetővel szemben az illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltség 20.000 – 60.000 Forintig terjedő tűzvédelmi bírságot szabhat ki.
Külterületen végzett égetés szabályai
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján 2020. január 22-től változtak a szabadtéri tűzgyújtás, az égetés szabályai. Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt egyéb jogszabály, külön meghatározott esetekben és feltételekkel azt megengedi. Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság részére történő írásos bejelentést követően legfeljebb 10 hektár egybefüggő területen irányított égetést végezhet. Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét, valamint a tűzmegelőzés és a védekezés tárgyi eszközeinek meglétét, annak megkezdése előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban, vagy elektronikus formában a címre kell bejelenteni.
2021. tavaszán is, tekintettel az elmúlt évek hasonló időszakban tapasztalt tendenciáira – a keletkezett szabadtéri tüzek számának emelkedése – a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a kockázati helyszíneket ellenőrzi. Társhatóságokat is bevonva tervszerűen ellenőrzés alá vonjuk azokat a szabadtéri, erdő és vegetációs területeket – a korábbi évek tűzeseteinek tapasztalatait, helyszíneit elemezve – amelyek a leginkább lehetnek érintettek. A megelőzésre helyezve a hangsúlyt minden rendelkezésünkre álló hatósági eszközzel csökkenteni kívánjuk a szabadtéri tüzek kialakulásának lehetőségét.
A szabadtéri tűzesetek száma az elmúlt négy évben a 2018. évet kivéve csökkenő tendenciát mutatott, a jelentősebb kiugrások a mezőgazdasági és a kerti munkák időszakában alakultak ki, amit a szárazabb időjárás is elősegít. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a megyei tűzmegelőzési bizottsággal együttműködve az esetszámok csökkentése érdekében nagy hangsúlyt fektet a megelőző tevékenységre, a széleskörű lakossági tájékoztatásra (pl.: tűzgyújtási tilalomra való felhívás). A tavalyi évben szeptember hónapig a száraz, csapadékmentes időjárás kedvezett a szabadterületi tüzek kialakulásának, terjedésének. 2020. évben 280 szabadterületi tűzeset során kellett beavatkozni, ami a 2019. évben bekövetkezett tűzesetek számához viszonyítva 4%-os csökkenést mutat.
Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Veszprémi Katasztrófavédelmi Kirendeltség
