A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) bek. értelmében, mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény hatálybalépését megelőzően engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.

Abban az esetben, ha a kút vízjogi létesítési engedély nélkül került megvalósításra – függetlenül attól, hogy milyen régi a kút – vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.

A fennmaradási engedélyt az építtetőnek (tulajdonosnak) kell kérelmeznie.

A fennmaradási engedélyt 2020. december 31-ig lehet kérelmezni a megfelelő vízgazdálkodási hatáskörrel rendelkező hatóságok valamelyikénél:

• A települési jegyzőtől abban az esetben kérhető az engedély, amennyiben a kút háztartási igényeket elégít ki és legfeljebb évi 500 köbméter vizet szolgáltat talajvízből vagy vízparti vízből. Kitétel az is, hogy a kút ne érintsen vízbázisvédelmi területet.
• Ettől eltérő esetben a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell benyújtani a kérelmet. Mindkét esetben csatolni kell a működő, megépített kút pontos tervdokumentációját is. A dokumentációt jogosultsággal rendelkező szaktervező készítheti el. A települési víziközmű tervezési jogosultsággal rendelkező szakmérnökök jegyzéke a Magyar Megyei Mérnöki Kamara weboldalán (www.mmk.hu) található meg.

Abban az esetben, ha a kút kiszáradt, megszüntetési kérelmet kell az engedélyező hatóságnak benyújtani.

Minden esetben dokumentációt kell készíttetni a kútról. Az engedélyező hatóság erre külön bejelentési nyomtatványt nem rendszeresít.

Amennyiben a kút megkapja a fennmaradási engedélyt, úgy a tulajdonos nem bírságolható meg, ellenkező esetben magánszemélyek tekintetében 300.000,- Ft-ig terjedő bírság szabható ki.

dr. Rozgonyi Viktória
jegyző