A zánkai evangélikus gyülekezet 1942-ben határozta el gyülekezeti ház építését nem utolsó sorban azért is, hogy az évben alakult Keresztyén Ifjúsági Egyesületnek otthona lehessen. Erre a célra Burgyán Kálmán helyi gazda 200 négyszögöles telket, Herczeg József egyházfelügyelő örökösei pedig pénzzé tehető földbirtokot ajánlottak fel. Az építkezést 1943-ban kezdték el jelentős mennyiségű közmunka és további pénzbeli támogatás felajánlásával, építési gondnokká id. Antal Gézát választották. A munkálatok három éve alatt Sümegi István, Káldi Lajos és Kovács Lajos szolgálták lelkipásztorként a gyülekezetet. A munkálatok befejezését vitéz Kurucz Sándor 500, Sárffy Károly 300 Ft-tal segítette. Az elkészült épületet 1946. november 24-én Jónás Lajos esperes avatta fel. Hamarosan azonban megváltozott a ház szerepe: 1948 óta istentiszteletet tartanak benne. Véglegesen imaházzá 1950-ben alakították át, a politikai rendszer fenyegető változása miatt. A hívek Thúróczy Zoltán püspökkel egyeztetve bölcs előrelátással elbontották a színpadot, harmóniumot vettek, oltárt és szószéket építettek, megelőzve, hogy a kommunista rendszer államosítsa a hajlékot. Ennek fejében lemondtak a protestáns templom fele tulajdonjogáról a református gyülekezet javára. Az imaházat 1950. december 3-án szentelte fel Halász Béla esperes.