A telek Petőfi utca felé eső fele a volt közös evangélikus-református iskola és mesterlakás telke. Az iskolát 1739. április 12-én alapították, első tanítója 1739-től 1751-ig Bárdi Ferenc volt, aki a lelkészi teendőket is ellátta. 1755-ben Padányi Biró Márton veszprémi püspök parancsára az épületet feldúlták, Naszályi István tanítót elüldözték. II. József türelmi rendeletét követően az addig urasági hajdú lakta épület 1786-tól újra tanítói lakás és közös iskola lett. 1794-ben szétválasztották a felekezetek iskoláikat, az épületben 1796-tól már csak a református iskola működött, a tanító Somogyi György, aki 1798-tól a református lelkész hivatalát is betöltötte. 1868-ra azonban az állandó pénzhiány miatt az oktatás körülményei annyira leromlottak, hogy az épületet a reformátusok átadták az államnak, cserében az állam felújította, és 1870-től községi iskolaként működtette. Az első tanító a református Gál Gyula volt. Az 1914-es tanévtől az új Állami Elemi Iskola (ma a szomszédos Neked főztem) megnyitása miatt az oktatás az épületben végleg megszűnt. 1917. december 3-án a ház 181 négyszögöl udvarral a Veszprémi Református Egyházmegye és Zala megye Törvényhatósági bizottsága között kötött átruházási szerződés alapján a Zánkai Református Egyház tulajdonába került. Az egyház 1918. július 26-án az ingatlant adta el a Budai családnak.