Az 1962. augusztus 20-án felavatott Kultúrház – később Művelődési ház, ma: Faluház – kertjét 1967 óta őrzi Szekeres Károly első köztéri szobra, az Ifjúság. A művész mindössze 27 éves volt, amikor megalkotta a szobrot. Visszaemlékezések szerint egy nyári szünet alatt formázta meg a kezén galambot tartó lány alakját, amelyet a kor divatos anyagából, alumíniumból készítettek el az ajkai alumíniumöntödében.

A mű elhelyezkedése több szempontból is szimbolikus. A település, a közösség kulturális életének színhelye elképzelhetetlen a fiatalok, az ifjúság nélkül, akik a közösség tagjaiként viszik majd tovább a kulturális hagyományokat, értékeket. Másfelől Zánka nevének hallatán még napjainkban is – az egykori Úttörőváros, ma Erzsébet-tábor révén – a gyerektáboroztatás, az ifjúság jut eszébe (a szobor állításakor ugyan a tábor még nem állt, de az elhatározás már a megépítésére már megszületett). Végezetül a Faluháztól keletre, az Iskola utca az Ifjúság útjába torkollik, amely nevét onnan kapta, hogy itt parcelláztak ki új, kedvezményes telkeket az 1980-as években a gyerektábor dolgozói számára.