Szekeres Károly

keramikus
Zánka, 1940. február 17.

1958: Fischer Mór Porcelánipari Szakképző Iskola; 1962-67: Magyar Iparművészeti Főiskola, porcelán szak, mestere: Schrammel Imre. A MKT (1972), a Terra (1993), a Veszprém megyei Művész Céh (1993), valamint az AIC (1974) tagja. 1970: Fiatal Iparművészek I. Országos kiállítása, I. díj; 1974: SZOT-díj; I. Országos Kerámia kiállítás, I. díj, Pécs; 1975: IV. Országos Kerámia Biennálé, II. díj, Pécs; 1977: Munkácsy-díj; 1978: Nemzetközi Kerámia Biennálé, Kritikusok díja, Vallauris; 1979: Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálé, I. díj, Kecskemét; 1980: Nemzetközi Kerámia Biennálé, I. díj, Vallauris; ÉVM nívódíj; 1983: Művészeti Alap nívódíja; 1986: Európa-Ázsia Biennálé-díj, Ankara; IX. Országos Kerámia Biennálé, különdíj, Pécs; 1987: érdemes művész; 1988: X. Országos Kerámia Biennálé, különdíj, Pécs; 1997: PELSO ’97, MM díja. 1969-től a Városlődi, majd Herendi Majolikagyár tervezőművésze. Művészetének három, párhuzamosan folytatott tevékenységi körét a használati tárgyak, ill. ipari termékek tervezése, az épületkerámia és az autonóm művészi kerámia készítése határozzák meg. A porcelán és az agyag megmunkálásának lehetőségei: az anyag sajátosságaiból eredő formai problémák, továbbá a máz- és égetéstechnológiai eljárások felületalakító hatásai foglalkoztatják. Gyári tervezőként dísztárgyakat és a funkció követelményeinek alárendelt, igényes kialakítású kiváló hőálló képességű főző és tálaló edényeket, továbbá ivó- és étkészleteket tervez. Kerámia edényei távolról utalnak a fazekas hagyományokra. Anyagszerű kialakításukat visszafogott dekorativitással hangolja össze. Az edénytestek felületét legtöbbször saját kikisérletezésű, mértéktartó színtónusú színezékekkel és mázakkal fedi. (Több edénykészletét feleségével, Vásárhelyi Emese keramikusművésszel közösen valósította meg.) 1969-ben a siklósi művésztelepen készített először kerámia reliefet és falburkolatot – ezt követően kerámia, ill. porcelán anyagú architekturális kompozíciók sorát alkotta meg. Sorozatgyártásra is alkalmas falburkoló elemei variálhatók, és ezáltal számos komponálási lehetőséget kínálnak. A muráliák felületét gyakran kontrasztosan modellálja, a lágy ívvel domborodó formák közé ékelt, vagy az alapsíkból erőteljesen kidomborodó geometrikusan mintázott elemek, a pozitív-negatív formák fény-árnyék ellentétein alapuló vizuális hatását is kiaknázva ezzel. Samottos tűzálló agyagból vagy kőcserépből, samottal kombinált porcelánból létrehozott váza-kompozíciói organikus formákat idéznek. Egyszer elnagyolt megmunkálással kialakított felületükbe növényi szárakat és rostokat nyom, máskor a magastűzű égetés spontán hatásait kihasználva szándékoltan idéz elő repedéseket. Hasonló módon alkotja objektjeinek egy csoportját is. Az emberi kéz formálta mű természeti környezettel való viszonyának minősége foglalkoztatja, ez a szándék a külső térbe helyezett plasztikáiban érvényesül a legszembetűnőbben. Legújabb munkáin a geológiai formákhoz hasonló magra geometrikus elemeket applikál.
Mesterei: Schrammel Imre.

Egyéni kiállítások:
1971 – Művész az iparban, Iparművészeti Múzeum, Budapest [Rénes Györggyel, Ősz Szabó Antóniával]
1973 – Bakony Múzeum, Veszprém
1978 – Művelődési Ház, Nagykanizsa
1979 – Kiállítóház [Vásárhelyi Emesével], Tihany (kat.)
1980 – Fényes Adolf Terem, Budapest [Vásárhelyi Emesével] (kat.) – Művelődési Ház, Nagykanizsa – Gladsaxe Városháza, Koppenhága
1983 – Művelődési Ház, Celldömölk – Dési Huber Terem, Veszprém [Vásárhelyi Emesével]
1984 – Balaton Galéria, Balatonfüred
1986 – Vörösmarty Színház, Székesfehérvár – Petőfi Színház, Veszprém
1991 – Parti Galéria, Pécs
1995 – Csikász Galéria, Veszprém.

Válogatott csoportos kiállítások:
1968-72, 1975, 1978-88, 1992, 1996 – Országos Kerámia Biennálé, Pécs
1970-74, 1976-78, 1980-82, 1984-85 – Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Faenza
1970 – Fiatal Iparművészek I. Országos kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest – Építészeti kerámia, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest
1972 – Edénykultúra, Műcsarnok, Budapest
1973 – Magyar kerámia kiállítás, Ankara, Isztambul
1976-79 – Nemzetközi Kerámia Triennálé, Sopot
1976 – Mai magyar iparművészet, Iparművészeti Múzeum, Budapest
1978-84 – Nemzetközi Kerámia Biennálé, Vallauris
1979 – Művész a kerámiaiparban ’79, FIM Stúdió – Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálé, Kecskemét
1982 – Magyar kerámia, Palazzo delle Espozioni, Faenza – Magyar kézműves kerámia 1950-80, Siklós
1983 – Magyar avantgarde kerámia, Bécs
1984 – Nemzetközi Kerámia Biennálé, Piran
1985 – Ceramics Today, Glasgow • London
1986 – Európa-Ázsia Biennálé, Ankara
1989-90 – Keramikusok Európája, európai vándorkiállítás
1990 – Kortárs magyar kerámia, Handwerkskammer, Hamburg
1992 – Mai kelet-európai kerámia, amerikai vándorkiállítás
1992 – G. Ceramic Arts, Bécs
1994 – Magyar kerámia, Magyar Intézet, Prága
1995 – XX. századi magyar keramikusok, Iparművészeti Múzeum, Budapest
1997 – Betű és írás az agyagon, Terra-csoport, Budapest
1999 – Fél évszázad kerámiaművészete, Iparművészeti Múzeum, Budapest – Ipar-Művészet. Millenniumi iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest.

Köztéri művei:

  • pillérburkolat (porcelán, 1971, Budapest, V. ker., Városház u. 10.)
  • falburkolat (porcelán, 1972, Szekszárd, trade-ház)
  • cégér (kőcserép, 1974, Veszprém, Vértranszfúziós Állomás)
  • térplasztika (városlődi vörös agyag, samott, 1977, Veszprém, Kossuth Lajos u.)
  • térkompozíció (1978, Herend)
  • díszítőplasztika (kőcserép, 1981, Pécs, MÁV-irodaépület)
  • plasztika (porcelán, 1984, Budapest, Hotel Stadion)
  • Cholnoky Jenő-emlékplasztika (1984, Veszprém, Kossuth Lajos u.)
  • plasztika (porcelán, 1984, Herend)
  • kerámiaplasztika (1985, Pécs)
  • kerámia burkolat (1988, Veszprém, Petőfi Színház nézőtere)
  • relief (kerámia, 1989, Veszprém, Petőfi Színház műszaki épülete).

Művek közgyűjteményekben:

  • Iparművészeti Múzeum, Budapest
  • Janus Pannonius Múzeum, Pécs
  • Kerámia Alkotótelep Gyűjtemény, Siklós
  • Kerámia Múzeum, Bassano del Grappa
  • Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
  • Nemzetközi Kerámia Gyűjtemény, Bechyne
  • Szimpozion Gyűjtemény, Posio.

Irodalom:

  • KOCZOGH Á.: Kerámia, porcelán, üveg, Budapest, 1975
  • PÉNTEK I.: , Életünk, 1978/10.
  • Képekben bemutatjuk. Formatervezési Nívódíjak ’83, Ipari Forma, 1983/4.
  • Kitüntetett művészek, Ipari Forma, 1987/3.
  • GOPCSA K.: Samott és porcelán, Magyar Iparművészet, 1997/4.
  • PÉRAUD, T.-GAUTHIER, S.: Die Kunst de Keramik im 20. Jahrhundert, Fribourg, 1982
  • I maestri della ceramica moderna 1984, Faenza, 1984.

(Veress Kinga)